FÓKUSZOLÁS PÉCSEN

MI A FÓKUSZOLÁS?

“A módszer alapgondolata, hogy a “testben”, az ember zsigereiben megvan a lelki helyzetmegértés kulcsa, csak tudni kell figyelni a test belső jelzéseire.” (Buda Béla)

A fókuszolás Eugene T. Gendlin osztrák származású pszichoterapeuta módszere. A fókuszolás, a humanisztikus pszichológia irányzatához tartozik, ezen belül is az élményalapú terápiák közé sorolható. Önismereti és személyiségfejlesztő módszer, mely a befelé figyelést, belső önvizsgálatot tanítja és támogatja.

Testünk többet tud bármely helyzetről, mint aminek tudatában vagyunk. Minden pillanatban és helyzetben érzékelünk, de zsigeri tapasztalatainknak csak a töredékét tudatosítjuk. A mindennapok folyamán számtalan inger – érzelem és indulat – fut keresztül testünkön, idegrendszerünkön, melyek nem vonják magukra a tudatos figyelmünket, mégis befolyásolják állapotunkat. Élményeink komplexitását a hétköznapokban nehezen ragadjuk meg, pedig viselkedéses és érzelmi reakcióinkat alapvetően meghatározzák.

Fókuszolás folyamán a testi és a központi idegrendszer által tárolt, a mindennapokban észrevétlen testi érzetek figyelmet kapnak. Lehetőségünk van rá, hogy a különböző élethelyzeteinkhez kapcsolódó átélt érzetet közelebbről is megvizsgáljuk. Nyitott és elfogadó módon közelítve, kapcsolatba lépünk belső átéléseinkkel, ami változást eredményez. A fókuszolás folyamata során tudatosítjuk az átélt élmények tapasztalatait, melyeket integrálunk az adott témával kapcsolatos korábbi tudásunkba. Gondolataink, érzelmeink és testi átélésünk tudatosításának gyümölcse a viselkedéses és gondolati sémáink megváltozása. Mindezzel a személyiség változását, fejlődését és erősödését érjük el.

MIBEN SEGÍT A FÓKUSZOLÁS?

A valódi változás eléréséhez képesnek kell lennünk egy helyzetet átérezni, kapcsolódni belső tapasztalatainkhoz. Minden önismereti folyamat megreked, ha megmarad a helyzetek magyarázatánál, és a külső körülmények hibáztatásánál. A változás folyamata gondolkodásunk  és zsigeri élményvilágunk együttműködéséből fakad.

Eugen T. Gendlin és munkatársai a múlt század hatvanas éveiben a terápia hatásosságának tényezőit vizsgálták. Arra voltak kíváncsiak, mitől lesz eredményes a terápiás folyamat.  Arra az eredményre jutottak, hogy azok a kliensek, akik  természetes módon tudtak kapcsolódni a belső tapasztalataikhoz, valóban változni kezdtek. Míg azoknál, akik megmaradtak a magyarázatok szintjén vagy a külső körülményekre való hivatkozásnál (tehát nem tudtak kapcsolódni belső tapasztalataikhoz), nem indult el a belső átalakulás, a terápia kevésbé bizonyult eredményesnek.

Arra a felismerésre jutottak, hogy ez a befelé figyelés elsajátítható, erre dolgozták ki a fókuszolás módszerét.
A fókuszolás szó azt jelentette, hogy az egyén képes a fókuszát egy észlelt belső tapasztalatán tartani. (Gendlin, 1962, 1964)

Éber és nyitott módon kapcsolatba léphetünk a testünkben, zsigereinkben őrzött tapasztalatainkkal. Ha újrateremtjük, helyreállítjuk a kapcsolatot önmagunkkal, akkor nyugodtabbá, magabiztosabbá és kiegyensúlyozottabbá válhatunk.

Mikor ajánlható a fókuszolás?

– ha mélyebb önismeretre vágysz

– ha nehézségeid vannak a testeddel való kapcsolattal,

– ha feszültségek, testi tünetek jelennek meg,

– ha szeretnéd megtanulni elfogadni önmagunkat,

– ha a kapcsolataidban több elfogadást szeretnél,

– ha olyan eszközt szeretnél, amivel önállóan is karbantarthatjuk magunkat.

HOGYAN SAJÁTÍTHATOD EL A MÓDSZERT?

A fókuszolás technikáját lehetőséged van egyéni módon, illetve csoportban megtanulni, hogy aztán  mindennapjaiban is használni tudd.

Forrás: https://afokuszolas.hu/